Emmaus versben
KRG, 2015. október 16.
Gólyahír

Hornyák Janka:

Emmaus

Egész éjjel nem aludtam,
hajnalig fenn kukorékoltam.
Reggel álmosan keltem fel az ágyból,
szólt anyu: „Gyere lányom, vár az álmod,
(Mondjuk, én álomnak nem nevezném a gólyatábort)
Megyek már!” mondtam, „elég”,
és morcosan baktattam a kocsi felé,
hogy apa elvigyen a vonat elé.
Amíg a vonaton utaztunk,
szép lassan „összerázódtunk”.
„Megérkeztünk” ordított a vasutas,
s kiszállásra kaptunk utat,
le is szálltunk, mint a ludak.
Az erdőben volt a lakhely,
ami igen jó hely.
Rövid séta után odaértünk,
és rögtön meg is reggeliztünk.
Reggeli után összekulcsolva a kezünk
imára hajtottuk a fejünk:
„Úgy jól laktunk, mint a duda,
áldott legyél Egek Ura”
Ezután mindenki az udvarra kiment,
mert ismerkedés volt a napirend.
Megismertem sok új értékes embert,
sok barátra tettem szert
és ez örömmel tölt el,
Majd az osztályfőnökkel találkoztunk,
aki igen jó fejnek bizonyult.
Sok feladaton vettünk részt, ami örök emlék:
Voltak csodálatos áhítatok, és kedves pillanatok,
„Aranytorkú énekesek” mondta Szabi, a gitáros hapsi.
Volt még sok játék és csapatépítés,
Ezek mellé társult még sok móka és nevetés.
A házat is remek állapotba láttuk,
akkora rendet találtunk, hogy leesett az állunk.
Mindenki kedves volt és vidám, de véget ért,
az idő eltelt, és mi felkerekedtünk,
hogy új életünknek nekikezdjünk.
31 kis gólya útra kel,
miközben vidáman kelepel.