Mi leszel, ha nagy leszel?
KRG, 2015. január 26.
Hasznos
PÁLYAVÁLASZTÁS Fontos az álmok és a valóság összevetése.

Sok fiatal belevész a számtalan lehetőségbe, ha szakma- és pályaválasztásról van szó. 
Popovics Zsuzsanna

A pályaválasztási döntéshez alapvetően három nagy ismeretterület szükséges: az önismeret, a képzési rendszer ismerete és a pályaismeret – mutat rá Labancz István, aki a kémia és földrajz szakok mellett pályaorientációs tanár is a Kecskeméti Református Gimnáziumban. Tapasztalata szerint a mai középiskolások és gimnazisták komoly ismerethiánnyal küzdenek mind a képzési rendszer, mind a pályaismeret tekintetében. A „Mi leszel, ha nagy leszel?” kérdésre részükről az a reális válasz, hogy „Azt sem tudom, mi minden lehetnék.” A fiatalok elszakadtak a valóságtól, gyakran fogalmuk sincs, milyen szakmájú emberek dolgoznak különböző munkahelyeken, például a statisztikai hivatalban, egy laboratóriumban vagy bányában.  
A református gimnázium igazgatója, Szenes Mártonné Durucz Anna hozzáteszi: a gyerekek zöme nem konkrét hivatásban gondolkodik, hanem „lavíroz” a tantárgyak között. A szakirány-választásnál azt veszik alapul, hogy melyik két tantárgyban teljesítenek jobban, miben tudnak nagyobb százalékot elérni az érettségi vizsgán, majd azzal hova tudnak „bekerülni”.
– Ez a stratégia viszont rossz pályaválasztáshoz vezethet – mutat rá az igazgató. – Mert lehet, hogy a gyereket felveszik a választott főiskolai, egyetemi képzésre, majd sikeresen elvégzi és állást is talál, de nem biztos, hogy boldog lesz a munkájában. Fontos ugyanis, hogy valóban közel álljon hozzá a kitanult szakterület.
Bonyolult a helyzet. Milyen módon tudnak segíteni a fiataloknak? – kérdeztük. Szerevezett módon a gimnáziumban is tartanak előadásokat a HELPI Ifjúsági Iroda pályaválasztási tanácsadói. Az egykori, ma már sikeres pályán lévő öregdiákok évente megszerveznek egy-egy napot, amikor beszélnek a saját pályájuk alakulásáról, és egyénileg is konzultálnak az érdeklődőkkel. A diákok kérésére az idei pályaorientációs program pedig kibővült még egy nappal, melyre olyan volt gimiseket is meghívtak, akik aktív hallgatói valamely felsőoktatási intézménynek. – A mai kor fiataljai már nem egy pályaválasztás előtt állnak, hanem rugalmas pályamódosításokra, döntések sorozatára kell felkészítenünk őket – folytatja Labancz István. – Aki az érettségi környékén még bizonytalan a neki való pályát illetően, kitolhatja a döntését, ha első körben egy „széles” alapszakot választ. Onnan aztán ezer felé elágaznak az erre épülő mesterképzések. Az alkalmasság kérdésével is célszerű foglalkozni. Gyakorlati példa: kollégánk elvitte tagozatos csoportját a Szegedi Anatómiai Intézetbe, ahol körbevezették őket, így láttak preparátumokat, emberi szerveket formalinban. Az egyik kislány ott döntötte el: nem neki való az orvosi pálya, mást választ helyette. Egy korábbi évfolyamon egy srác meteorológus szeretett volna lenni. Megkerestük Reisz Andrást, aki vállalta, hogy egy délután megmutatja neki, mivel is foglalkozik egy meteorológus. A fiú azóta az ELTE földtudományi szakos hallgatója, és valóban azt csinálja, amibe beleszeretett. Ezek életre szóló döntések, amit a középfokú oktatásban kell meghozniuk a gyerekeknek. A gimnáziumoknak igen nagy feladatuk és felelősségük van ezen a téren, hiszen meg kell mutatniuk a tankönyveken túli világot is a fiataloknak.
Az elmúlt években a pályaválasztás előtt álló végzős diákjaink jártak már bányában, olajfúró kútnál, környezetvédelmi terepszemlén, autógyártó üzemben, vízműtelepen. Szintén jó kezdeményezés a „nyitott bíróság”, ahol egy-egy tárgyaláson vehetnek részt. Nemrég volt az iskola vendége Dragomán György író. Az elmúlt héten egy városfejlesztő szakemberrel ötletbörzéztek egy pályázathoz. Szerdán a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani Tanszékén jártak a refisek. Ezúttal a geokémiai vizsgálati módszerekkel ismerkedtek az ország legnagyobb geológiai műhelyében. Csütörtökön pedig a vértranszfúziós állomás szerológiai laboratóriumának egyik munkatársával beszélgethettek a tanulók. Humán vagy reál?
Korábban mérvadó lehetett a humán, illetve reál beállítottság, a képzési rendszer sokszínűsége azonban ezt mára teljesen átrendezte. A Kecskeméti Református Gimnázium tavalyi végzőseinél például így alakult a továbbtanulók aránya: 
bölcsész, társadalom tudományok, jog, művészet, teológia – 21 százalék;
gazdasági, agrár, közigazgatási szakok – 29 százalék;
orvosi, egészségtudomány, sport – 22 százalék;
természettudomány: 10 százalék;
pedagógia – 6 százalék;
műszaki szakok – 12 százalék. 

Gyakorlati tanácsok
A felvi.hu szakleírásai meglehetősen általánosak, míg ugyanott, a „Diplomán túl” oldalon kiderül, hogy adott szakiránnyal milyen állások tölthetők be. Innen konkrét szakmai portálok is elérhetők, ahol a várható kereseti lehetőségekről is lehet tájékozódni.
Célszerű átnézni az egyes szakok tantervét is. Valamennyi szakirányra vonatkozóan rá lehet keresni a konkrét tantárgyakra, félévekre lebontva. Ha sok a „nem szeretem” tananyag, azzal érdemes előre tisztában lenni. Esetleg mást választani.
A geokémiai tanszéken jártunk
KRG, 2015. január 26.