12.a 2018
KRG, 2018. április 29.
Ilyenek vagyunk

Ilyenek voltunk: különbözőek és mégis hasonlóak…

Azt hiszem, most talán a legnehezebb feladatot kaptam a gimnáziumi éveim alatt: pár mondatban összefoglalni hat év minden rossz és jó napját, vidámságát, szomorúságát, a legnehezebb és a legkönnyedebb perceit.

Tekintsük ezt most inkább egy levélnek, mintsem egy hivatalos búcsúzásnak.

Image title

Kedves Osztálytársaim/ Diáktársaim!

Biztosan ismeritek az érzést, ahogy ültök a gólyatáborban, és azon gondolkoztok, hogy ki ez a sok furcsa idegen. Végignézve rajtuk mindenképpen átfut az ember agyán, hogy kiből lesz barát, kiből szerelem, ki lesz a legjobb tanuló, és ki lesz az osztály bohóca. Mennyi, de mennyi különböző arc, és mégis hasonlóak. Egy irányba tartottunk akkor, egy volt a célunk: sikeresen elvégezni a gimnáziumot.

Image title

Most, innen a végéről nézve (ugyan a legnagyobb próbatétel még előttünk áll) sokkal többről szólt ez a hat év, mint a tanulás. Ha csak egy dolgot emelhetnék ki mindabból, amit itt kaptam, akkor a kitartás lenne a legmegfelelőbb.., vagy az élmények.., vagy a jókedv.., lehetetlen lenne egyet kiemelni, de kérlek, nézzétek el nekem, hisz megpróbáltam.

Hazudnék, ha azt mondanám, érdemes példát venni rólunk. Jaj, mennyi elüldözött tanár, mennyi végigdumált óra, mennyi büntetés (és mosogatás a kémia szertárban), de mennyi-mennyi móka és emlék. Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a név kötelez: A HIRHEDT 12.A OSZTÁLY.

Image title

És most a végén fordul a dolog: egy a hely ahonnan indulunk, de mind másfele tartunk. Szeptember elsejétől mi már az egyetem padjait koptatjuk, és más lép a helyünkbe, de egyet bátran kijelenthetek, hogy az emlékünk itt marad, hisz pótolhatóak vagyunk, de felejthetetlenek.

Szeretettel és köszönettel: Auer Gabriella

Image title