Tanévzáró 2017
KRG, 2017. szeptember 13.
Velünk történt

Tanévzáró hálaadó istentiszteletünkön tisztelettel és szeretettel köszöntöm az ünneplő gyülekezetet, a kedves szülőket, a fenntartó egyház elnökségét, intézményeink igazgatóit, munkatársait, kedves tanártársaimat, és a nagylelkű adománytévőket!

Végül, de nem utolsó sorban, kiemelten köszöntöm a tanévet záró minden kedves diákunkat.

Kedves Fiatalok!

Tudom, hogy számotokra már minimum 2 teljes napja dübörög a vakáció, mégis most egy kis közös töprengésre hívlak benneteket.

A 2016/17. tanév megnyitásakor egy gondolatkísérletet hoztam elétek, melyet most röviden felidézek: „Ha minden célunkat könnyű lenne megvalósítani, akkor elvileg mindenki boldog lenne, hiszen nem lennének nehézségek, kudarcok, az újrakezdés kínja. Nem lenne izgalom, hogy sikerül-e. Nem lenne bennünk a sikertelenségtől való félelem. Nem szoronganánk, hogy csalódunk magunkban, és mások is csalódnak bennünk.

Ha minden célunkat könnyű lenne megvalósítani, akkor mindez nem lenne. De ha mindez nem lenne, akkor eltűnne a motiváció, megállna a fejlődés, és elvesznének az értékek. Odalenne a jól végzett munka öröme, a megérdemelt siker utáni boldogság is.”

A gondolatkísérlet végén oda jutottunk el, hogy nincs más lehetőség: Jól kell kitűzni a célokat, és el kell fogadnunk, hogy annak eléréséhez és így a „napi betevő boldogság” megszerzéséhez mindennapos, kitartó munkára van szükség.

Most a tanévzárón és a bizonyítványosztáson mindenki kénytelen szembesülni azzal, hogy az elmúlt 10 hónapban mit tudott mindebből megvalósítani.

Az osztályzatok jelzőszámok arra vonatkozóan, hogy a diák tudása és a tantervekben előírt megszerzendő ismeret milyen viszonyban van egymással. A versenyeken való részvétel és az ott elért eredmény azt mutathatja meg, hogy a kötelező, esetleg nagyon is emelt szintű kötelező felett volt-e valakinek bátorsága belefogni valami még többe. Aztán volt-e kitartása szabadidőt, szórakozást, kényelmet feláldozva a vetélkedésre felkészülni, magán a versenyen pedig szembesülni azzal, hogy a többi bátorhoz képest az ő tudása, teljesítménye hol is áll.

Az iskola és az osztály közösségében való életminőség, az aktivitás vagy passzivitás pedig azt mutathatja meg, hogy mennyire érdekel benneteket a világban a másik ember és közös létünk tevékeny alakítása.

A hitéletben való részvétel a református iskola különleges adománya, mellyel élve a tantervi mértékeken túl is juthatunk. Nem feledhetjük azonban Weöres Sándor intelmét sem:

„Ha arra törekszel, hogy az örök mértéket kövesd: ne botránkozz azokon, kik nem erre igyekeznek, hanem törekvéseik ingadozva ágaznak a sokféle véges és változó mérték között. Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem hogy mijük van; mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud; tanulj meg mindenkitől tanulni.”

A lecke, ami fel volt adva mindezekben mindnyájunknak, bizony kemény, ezért megerősítő, fejlődést stimuláló.

Változatosságot és élményszerű tanulást vagy lelki épülést segítő programokban, rendezvényekben, ünnepekben az idén sem volt hiány. Készítsünk most egy képzeletbeli fotómontázst ezekből, és helyezzük fel emlékezetünk falára. Mindenkinek más-más összkép rakódik ki a pillanatfelvételekből, de remélem, hogy sok darabból állóak és színesek mindnyájatok számára ezek a mozaikok.

A nyári élmények, táborok után közel 600 diákunknak, közöttük több mint 160 új tanulónknak kezdődött el a tanév.

Szeptemberben Nick Vuicic előadásán épülhetett a lélek és hit. A hónap végén A népmese napja alkalmából egy mese játékos feldolgozásával, közös tánccal és udvari játékkal készült 25 segítő diák a Nyíri úti iskola teljes alsó tagozata számára, ése adventi koszorú készítésben, tavasszal virágültetésben is együtt tevékenykedtetek a speciális iskola diákjaival.

Az aradi kerékpáros emléktúrán 13 végzős diákunk és kísérőik, majd október 6-án a templomi emlékműsorban a 10.e segítségével mindnyájan tisztelegtünk a szabadság, hazafiság és hősiesség eszménye előtt.

„Egy-Más”, drámapedagógiai foglalkozás a Cirókában, és egymás elfogadása mélyebb értelmet nyerhetett.

Az ősz és tél-elő során a közösségi szolgálatosok a SION nyugdíjas házakban koszorúk és adventi díszek készítésével fonták szorosabbra az idősekkel a korosztályok közötti kapcsolatot.

Október közepén a gólyák mutatkoztak be nagysikerű szórakoztató műsoraikkal. A rákövetkező vasárnapon kollégiumi istentiszteleten voltunk együtt az intézményekkel, ahogy aztán majd márciusban is.

Idegenvezetést tartottatok lektorunknak és cserediákjainknak Budapesten egy angolos kiránduláson.

Október 23-án a 10.d osztály ünnepi műsorával emlékeztünk 1956-ról.

Barangoltunk képes élménybeszámolók segítségével a tanév során az Atacama sivatagban, a Galápagos-szigeteken, Izlandon és a Szlovák Paradicsomban.

A jól bevált, szeretett és várt programok, azaz az Olvasás éje, a RefiKém, az Öltözz pirosba! egészség és jótékonysági nap, az irodalmi teaház, a jótékonysági futógála, a volt refisek segítségével megvalósuló pályaorientációs nap, a Kulturális seregszemle mellett új programok is felkelthették figyelmeteket. Egy délután a hagyományos, számítógépek és telefonok nélküli játékokra hívó „Társas házibuli”-t majd párnacsatát rendezett a 10.a.

Már ősszel elindult az 5letbőlJövő vállalkozói csapatverseny felkészülési időszaka, mely aztán nagy sikerrel zárult.

A Reformáció 500. évfordulójára bibliaolvasó nappal, a Márk evangéliumának dramatikus előadásával, kiállítással, csendesnapi programokkal, jubileumi évnyitó koncerttel emlékeztünk. A Kirchentag programban Berlin-Wittenberg vonalon indultatok útnak térben és időben.

Emmausban konfirmációs hétvégén vettek részt a jelöltek. Júniusban, pünkösdkor, 2 év felkészülés után 27-en tettek konfirmációs fogadalmat.

Szolgálatokat nyújtottatok keddenként a reggeli áhítatokon és a családi istentiszteleteken.

Karácsonyi műsort adtatok ajándékul a gyülekezetnek.

A SZTE nyelvi kavalkáddal látogatott meg bennünket. A Deutche Bühne, azaz a szekszárdi német nyelvű színház először lépett színpadra hívásunkra Kecskeméten, a dísztermünkben, teltház előtt. Budapesten „operakalandba” keveredtek a tizedikesek. A „Portugália” kulturális nap is új színfolt volt a palettán, a spanyolosok pedig könyvnapot tartottak, író-olvasó találkozón Csendes Nórával beszélgettek.

Arany János születésének 200. évfordulóját versekkel, illusztrációkkal és Toldi-kupával ünnepeltük.

A március 15-i ünnepséget a 10.c-sek készítették számunkra.

Utazhattatok osztálykirándulásokra határon belül és kívül, teljesíthettétek bringával a Balaton-karikát, télen a németesek bécsi adventi látogatásra, mások sítáborba utaztak. Tavasszal a biológusok viperatelepre, vagy épp Szegedre, az egyetemi kutatólaborba. A diákönkormányzat „wellness-telen” vándortáborban járt a Bükkben.

Rendezőként fogadtuk a Textpuzzle német verseny, a megyei történelem verseny, a Mezzofanti nyelvi verseny, floorball, kosárlabda és röplabda tornák, döntők résztvevőit.

Elbúcsúztunk 101 végzősünktől sok szeretettel és gonddal készített szalagavatón, szerenád-fogadáson, ballagáson. Ők azóta az emelt szintű érettségiken már túl vannak, de folytatódnak számukra a megmérettetések holnaptól a középszintű vizsgákkal.

A kórusaink, a Psalmus és a Kamara számos gyönyörű koncertet adott, ünnepségeken nyújtottak élményt falainkon belül és városszerte. Július 1-jén a MÜPÁ-ban a „Reformáció 500” alkalmából református énekek koncert CD-felvételén énekelnek majd.

Sok szép percet, órát nyújtottak számunkra szólóénekeseink és hangszereseink is.

Igyekezetem ellenére, bizonyára nem tudtam mindent felsorolni.

Hogyan lehet ennyi mindent szervezni, részt venni, megvalósítani?

Mindezen tevékenységek megszületésében és a versenyeken való eredményes szereplésben a tanulók és tanáraik óriási többletmunkája rejlik. Köszönöm munkatársaimnak, hogy ezt az áldozatos feladatot végzik, vállalják ebben az iskolában. Köszönöm azoknak a diákoknak, akik mindebből kiveszik munkával a részüket. Köszönöm a szülőknek, ha figyelemmel kísérik erőfeszítéseinket, hogy a kötelező órákon túl sokat és jót, minőségit, értéket nyújt ez a gimnázium a diákoknak, nemcsak az amúgy is meglévő képességeiket aknázza ki. Köszönöm és kérem, hogy Önök is biztassák a gyermekeiket, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Ösztönözzék őket, hogy használják ki, vagy inkább használják jól, hogy ilyen iskolába járnak. Éljenek a sokszínű programok, a versenyzés, a művelődés, a személyiségfejlesztés terén nyújtott, nagy energiákkal létrehozott lehetőségekkel, amelyeket biztosítunk. Kérem, figyeljék a honlapot és a GRefiTi nevű online diákújságot, hogy velünk legyenek a mindennapokban is.

Beszámolok arról, hogy október elején átvehettük Budapesten a kiváló akkreditált tehetségpont minősítésünk meghosszabbítását.

Nagy örömünkre május 31-én a Szegedi Pedagógiai Oktatási Központ rendezvényén 10 diákunk kapott elismerést versenyeredményeiért, két pedagógusunk a 2016/17-es tanévben Bács-Kiskun megye legeredményesebb tehetséggondozó tanára, Gimnáziumunk pedig a megye legeredményesebb tehetséggondozó középiskolája díjat érdemelte ki a versenyben.

Június 2-án Budapesten egyetlen kecskeméti tanulóként a mi dákunk kaphatott jutalmat az Oktatási Hivatal által az OKTV dobogós helyezettjeit köszöntő központi ünnepségén.

Kecskemét város versenyzőket köszöntő ünnepségére 8 diákunk kapott meghívást.

A felkészítő tanárokkal együtt büszkén vettünk részt ezeken a díjátadókon.

A részletes eredményeket, a neveket a tanévzárón kicsit később ismertetem.

Előtte azonban jöjjön egy rövid tanév végi statisztika.

181 tanítási napon és sok ünnepnapon szabta meg életünket, feladatainkat második otthonunk, az iskola.

A 20 osztályunkban tanuló 584 (tavaly 536) diák közül 583-an teljesítették mindenből a tanulmányi kötelezettségeiket. 1 tanuló augusztus végén javító vizsgát tehet.

Kitűnő bizonyítványt kap 52 (tavaly 46) tanuló, jeles bizonyítványt 76 (tavaly 77) diák vehet át. Ők összesen a tanulók 22%-át jelentik. A kitűnőket és jeleseket név szerint is be fogom mutatni hamarosan.

Az iskola tantárgyi átlaga 4,27, ez az elmúlt évivel megegyező.

Példás a magatartása 349 tanulónak (tavaly 335 volt ez a szám), példás a szorgalma 253 diáknak (tavaly 238-en voltak).

A tantárgyi dicséretek száma több mint 100-zal nőtt: 563 (a tavalyi 459). Az előbb felsorolt mindhárom adatban javulás történt.

Az egy főre eső átlagos hiányzás 56 óra, tavaly ez 54 volt. Magasnak találom, még azt is figyelembe véve, hogy ez tartalmazza több tanuló hetekig tartó külföldi útjait és a különböző tanulmányi versenyek, külső rendezvények miatti hiányzásokat is.

Kérem a kedves szülők támogatását a hiányzások csökkentéséhez, mert ez a gyermekeik érdeke.

Hangozzék el az 5 legjobb tanulmányi eredmény: Első lett a 12.b 4,49-es átlaggal, második a 12.a 4,46-dal, harmadik a 10.c 4,45-dal, a negyedik a 12.c 4,42-dal, az ötödik helyen hármas holtversenyben 4,41-dal a 8.a, 9.a és a 12.d osztály.

Mindössze 1 osztálynak van 4,00 alatti eredménye, csupán néhány századdal elmaradva attól. Semmi okát nem látom, hogy jövőre ezt ki ne javíthatnák ők is.

Tisztelt Szülők!

Köszönjük bizalmukat, amellyel gyermekeiket gondjainkra bízták, és továbbra is kérjük segítő támogatásukat. Örömmel látjuk Önöket az ünnepségeinken és a hétköznapokban is. Csakis összefogással és közös akarattal tudjuk a legjobb feltételeket nyújtani szeretett gyermekeiknek a lelki fejlődéshez és a felsőoktatási továbbtanuláshoz elengedhetetlen felkészültség megszerzéséhez.

Hálásak vagyunk az együttgondolkodásért, a sokszor kézzel fogható, közös tevékenységben megmutatkozó támogatásért. Külön köszönet a Szülői Munkaközösség szervezetében végzett koordináló munkákért.

Köszönjük az alapítványi támogatásokat, a nehezebb körülmények között élő tanulók osztályközösségi szinten megvalósuló segítését.

Ebben az évben is tovább korszerűsödtünk. Az elhasználódott tantermi berendezések (asztalok, székek) tervszerű cseréje folytatódott. Egy tantermet projektorral és tartozékaival szereltünk fel, így ezzel a lehetőséggel már minden tanterünk rendelkezik.

Az informatika tanteremben amortizálódott eszközök cseréjét és férőhely bővítését is sikerült megoldani. Az egyik váltóteremben minden tanulói helyhez laptopot szereztünk be.

A folyosókra kis tanulói asztalok kerültek.

Köszönöm a fenntartó Kecskeméti Református Egyházközségnek, hogy nemcsak elvárásai vannak, hanem az iskolái ügyét szívén viseli, és mindig keresi a megoldásokat ahhoz, hogy a nevelés-oktatás körülményeit, feltételeit javíthassa.

A szép és biztonságos környezet, a hátteret adó szülői ház, illetve internátus, a felkészült szaktanárok és a fejlődni, teljesíteni, tanulni igyekvő diákok együttese biztosíthatta ebben a tanévben is, hogy számos kiváló eredmény született. A diákok jutalmazása az évzáró ünnepség örömteli része. Örüljünk együtt az örülőkkel!

Kedves Diákjaink!

Kívánok a nyári szünidőre szép élményeket, jó könyveket, tartalmas családi együttléteket és egy kis munkát is. Legyetek felelősségteljes fiatalok a kikapcsolódás, a nyári szünet idején. A vízpart, a kirándulások, a fesztiválok, mind-mind veszélyes üzem, különösen, ha a kötöttségek levetkőzése óvatlan, meggondolatlan cselekedetekkel párosul. Kérlek, vigyázzatok magatokra és a társaságotokban lévő többi vakációzó fiatalra.

Azok, akik munkával töltenek el néhány hetet, biztos, hogy az az anyagiakon túl tapasztalatokkal is gazdagodni fognak.

Isten óvjon mindnyájatokat a nyári szünet idején.

Találkozunk a tanévnyitó ünnepségen augusztus 31-én.

Minden munkatársamnak is szeretettel kívánok erőt megújító nyári pihenést, testi, lelki feltöltődést, ami természetesen majd csak az érettségik végeztével veheti kezdetét.

Egy internetes grefitivel búcsúzom a tanévtől:

„ Istenem, mekkora gondom van!

Fogalmazzuk át: Gondom, mekkora Istenem van!”

Ezzel a 2016/2017-es tanévet, az újraindulás utáni 27.-et, iskolánk történetének 453.évét bezárom.

Tanévzáró 2017
KRG, 2017. szeptember 13.