Aradi kerékpártúra 2025

Kerékpáros emléktúra Aradra

2025. október 3-án az iskolai műsor és az áhítat után reggel 8:30-kor indultunk el a nagy útra. A volt Csepegi csárdánál levettük az aradi pólónkat, és a közmunkás stílusú láthatósági mellényben tekertünk tovább Tiszaalpárig, ahol a Dunszt család fogadott minket hatalmas vendégszeretettel. 

A rövid pihenő után folytattuk utunk Csongrádra, ahol a Csuka csárdában bőséges ebéd várt ránk. Mindezek után páran képtelenek voltak a jéghideg Holt-Tisza vizének ellenállni, így ők a tanárokkal együtt megmártóztak a hullámokban. Indulás előtt felfigyeltünk a biciklik ellen szervezett merényletre, melynek következtében négy defektes kerékkel lett dolgunk. A bűntény feltárása után viszont folytattuk utunkat egészen az első szálláshelyig.

Este Hódmezővásárhelyen várt minket a Református Gimnázium Szathmáry Kollégiuma és mindenki meglepetésére egy újságíró, akinek a kérdései legalább annyira hosszúak voltak, mint az addig megtett közel száz kilométer.

Másnap reggel folytattuk a túrát. A táj annyira egyhangú az út pedig annyira hosszúnak tűnt, hogy pár gyorsulási versennyel próbáltuk azt az illúziót elérni, hogy hátha hamarabb odaérünk. De még így se sikerült sokkal hamarabb letudni a távot, ellenben legalább jól kifáradtunk. Ebédre Mezőhegyesen pihentünk meg, majd ezután meglátogattuk az állami méntelepet. Itt megnéztük az ott tenyésztett lovakat, megsimogathattuk, sőt barátkozásképp még a szőrüket is megkefélhettük.

Battonya előtt egy 1962-es olajkút kitörés maradványánál tettünk egy kis sétát. Kora estére érkeztünk meg Battonyára, ahol a Mikes Kelemen Katolikus Középiskola tornaterme szolgált szállásul. A vacsora után pár talajgyakorlat, tigrisbukfencezés és gyűrűzés után mentünk is aludni.

A harmadik nap is korán keltünk, hiszen aznap el kellett érnünk Arad városát. Az izgalmakat a csípős hideg és a ködös idő mellett már csak az első nap megismert újságíró fokozhatta, akinek a kérdései nem akartak elfogyni.

Aradra érve a belváros felé vettük az irányt, természetesen a lehető leghosszabb úton, hogy minél több ember láthassa az érkezésünket. Ebéd után a Vesztőhelyre mentünk ki, ahol elkészítettük a csoportképeket, és folyamatosan beszélgettünk az újságíróval. Este részt vettünk az ünnepi színházi előadáson, mely a másnapi 6-ai megemlékezésre hangolt rá minket.

A következő nap reggelén meglepően nem keltünk korán, ennek ellenére be volt táblázva a napunk. Az ember azt gondolná, hogy amíg elmegy Aradra, arra a rövid időre hanyagolhatja az iskolát, tanulást. Viszont a délelőtt során Szabados László tanár úr gondoskodott arról, hogy a városnéző túra keretein belül egy törióra és egy magyaróra meg legyen tartva Arad nevezetességeiről, a város történelméről. Külön emlékezetes marad az Ereklye Múzeum kiállítása, ahol az aradi vértanúk és más híres személyek – pl. Kossuth Lajos – személyes tárgyai vannak kiállítva. 

A közös ebéd után következett a túra fénypontja: a koszorúzás és az esti mise az aradi vértanúk tiszteletére. A városi ünnepségen más településekkel és iskolákkal együtt elhelyeztük a megemlékezés koszorúját az emlékművön, ezzel leróva tiszteletünket az aradi hősök előtt. Ezután a Minorita templomban tartott katolikus szentmisén vettünk részt, melyen közösen imádkoztunk a hazáért életüket adó mártírokért. A minorita atyák voltak a vértanúk gyóntatói, és ők már 1849. október 6-án reggel mutattak be misét a kivégzettek lelki üdvéért. A Szabadság-szoborhoz fáklyás felvonulás keretében mentünk át, ahol folytatódott az ünnepség.

Az utolsó nap reggelére – október 7. – világos volt mindenki számára, hogy hova kell mennünk. Egy röpke két óra biciklizés után megérkeztünk túránk utolsó helyszínére, a fegyverletétel aláírásának helyszínére, Világosra. A Bohus-kastélyban történt a tárgyalás és az aláírás, de maga a fegyverletétel az innen nem messze lévő Szőllősi-síkon történt.

Ekkora már több mint 250 kilométert tettünk meg egészen az Alföld közepétől a határon túli történelmi helyszínekig.

Ez az út megtanította számunkra, hogy a valódi cél nem is feltétlen a térképen van. Az oda vezető út és a megemlékezés az, ami igazán megmarad mindannyiunk számára. Innen is hálával tartozunk tanárainknak, akik lehetővé tették a kerékpártúra megszervezését. Velük együtt számos közös új élményt, barátságokat vihettünk haza magunkkal. 

A túra részvevői:

12.a osztály: Balla Benjamin, Geiger Lina, Lévai Levente Gábor, Miklós Gyula
12. b osztály: Bartos Zsuzsanna
12.c osztály: Bereczki Lili, Szlávik Teodóra
12.d osztály: Németh Noémi, Osztényi Dániel, Szabó Gábor Ábel
12.e osztály: Butor Márton Kadosa, Paska Júlia, Vetési Ábel

Tanárok: Csizmadia Szabolcs, Dulka Szilárd, Szabados László, Vincze Árpád

 

Lévai Levente Gábor és Németh Noémi
 

A túrán készült fényképek ide kattintva megtekinthetőek. 

Média megjelenés, cikkek a túrával kapcsolatban:
hirös.hu 
keol.hu

baon.hu 
parokia.hu